Blog

Nyári tudásvesztés. Mennyit felejtünk, ha nyáron nem járunk órára?

nyári tudásvesztés, nyelvtanulás, barátok, iskola, szünet

Itt az új tanév, kezdődik az iskola. A nyári tudásvesztés viszont sajnos befolyásolja teljesítményünket az első pár hónapban. Az előző évben felszedett sok tudás könnyen elvész a nyelvekből és természettudományi tárgyakból, ha semmit sem gyakoroltunk a nyár alatt. Első cikkünkben ezzel a témával fogunk foglalkozni.

Mikor kezdjünk el nyelveket tanulni, ha nem most?

Sokaknak a szeptember olyan, mint az újév. Az egyetemi és középiskolai diákok megfogadják, hogy év közben óráról-órára tanulni fognak, szépen vezetik majd a füzeteiket és minden iskolai eseményen aktívan részt fognak venni. A szülőket és a rokonokat is sokszor elönti a sok régi emlék, sokan szeretettel gondolnak vissza iskolás éveikre. Sok szülő ilyenkor kezd el maga is egy új nyelvet tanulni. Nyáron látják, hogy gyermekeik mennyire #magabiztosan képesek egy idegen országban eligazodni, pedig csak egy dologgal tudnak többet náluk. Ismernek egy közös nyelvet, amelyen kommunikálni tudnak.

A lelkesedés vajon meddig tart az új fogadalmak tengerében?

A tanév egy egész év távlatában hosszú, több, mint 9 hónapon át tart. A kezdeti izgalom hamar alábbhagy, sok diák és szülő is elveszti motivációját, elfárad és a téliszünet után már mindenki a nyarat várja.

De miért is? A kérdést megválaszolni nem nehéz. A két és fél hónapon át tartó szünet miatt. A szünet miatt, ami minden problémánkat elfeledteti. Ezalatt az idő alatt minden tanévkezdő fogadalmunkat elfelejtjük, nem tanulunk napról-napra, könyveinket és iskolaszereinket bedobjuk a szekrényünkbe és szeptember elsejéig rájuk sem akarunk gondolni. Persze mindenkinek szüksége van pihenésre, egy jól megérdemelt vakációra, azonban abba szinte egyikünk se gondol bene, hogy mi is történik eközben a sok megtanult tananyaggal.

Nyári tudásvesztés

Annak ellenére, hogy sokan nem gondolnak bele, hogy mivel is jár a tanulásban tartott hosszabb szünet, szerencsére egy kutatott témával állunk szemben. Nem ritka, hogy a diákok az iskolába való visszatérés első néhány hetében nehézségekkel küzdenek.  A probléma megismerésének érdekében a közép- és felsőoktatásban széleskörű tanulmányok vizsgálják a különböző hosszúságú szünetek hatását az egymásra épülő kurzusok és tananyagok – például idegen nyelv használat – elsajátításának sikeressége kapcsán.

Dills és társai (2016) tanulmányát – amelynek címe: Knowledge decay between semesters – átolvasva sok hasznos információt kaphatunk a témáról. A #nyáriszünet során fellépő tudásvesztésre persze nem kizárólag a szünet hossza hat, hanem a diák saját képességei is. Azonban vannak területek, ahol a szünet kiemelten növeli a tudásvesztést még akkor is, ha eltekintünk a diák egyéni tanulmányi képességeitől: ide tartozik a #használható nyelvtudás is. Egy nyelvet ugyanis akkor tudunk csak jól megtanulni, ha minden nyelvtani szabályt és minél több fontos szót ismerünk. Ezeket mind egyszerre képesnek kell lennünk felidézni ahhoz, hogy bármilyen szituációban megálljuk a helyünket.

Hogy hozhatjuk ki a legtöbbet a nyáriszünetből a jövőben?

A szünetben fellépő tudásvesztés különösen magas azoknak a diákoknak a körében, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek. Kutatás igazolja, hogy tanév közben a magasabb és alacsonyabb anyagi helyzetben lévő tanulók közel azonos ütemben fejlődnek. A nyár során azonban az utóbbi csoportba tartozó diákok környezete jelentősen kisebb mértékben támogatja a tanulási fejlődést, hiszen sok esetben kevésbé ingerdús környezetben töltik a vakációt jobb anyagi helyzetben lévő társaikhoz képest (McCombs et al., 2011). A szünet negatív hatását azonban néhány proaktív lépéssel csökkenthetjük, valamint a szünet lehetőséget adhat arra is, hogy a gyermekünk jelentős fejlődést is képes legyen elérni. Így azt tanácsoljuk, hogy a szünet alatt próbáljunk minél több programot szervezni gyermekeinknek. Legyen szó nyáritáborról, olvasásról, beszélgetésről, múzeumlátogatásról vagy #magánórákról.

További izgalmas tartalmakért kövessetek be minket Facebookon, Instagramon és LinkedInen!

Források:

McCombs, J. S., Augustine, C. H., Schwartz, H. L., Bodilly, S. J., McInnis, B., Lichter, D. S., & Cross, A. B. (2011). Making summer count : how summer programs can boost children’s learning. RAND Corporation.

Dills, A., Hernández-Julián, R., & Rotthoff, K. W. (2016). Knowledge decay between semesters. Economics of Education Review50, 63–74. https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2015.12.002

Ezek is érdekelhetnek

Nyelvtanulás az angolon túl. Interjú Szabó Krisztinával
Szabó Krisztivel a héten többek között arról beszélgettünk, hogy miért nem elég manapság angolul megtanulni. Mi motivált arra, hogy ne angolul vagy németül tanulj? Mikor középiskolába mentem épp egy olyan...
A nyelvek szeretete. Interjú Kovács Balázzsal.
A héten Kovács Balázzsal beszélgettünk a saját nyelvtanulási tapasztalatairól, a skandináv nyelvek szeretetéről és a tanítási módszereiről. Olvasd végig az interjút, mert a végén hasznos nyelvtanulási tippeket is szerezhetsz. Honnan...
Hogy tanít egy Neurolanguage Coach®? Interjú Dobrókáné Tóth Olgával
Ezen a héten Dobrókáné Tóth Olgával beszélgettünk, aki elmesélte miben is más egy Neurolanguage Coach®-csal tanulni egy átlagos – nem coaching szemléletű – tanár helyett. Mi is az, hogy nyelvi...