Blog

A nyelvtanulás és a gondolkodás kapcsolata

a nyelv befolyásolja a gondolkodásunkat

Mi emberek nyelveken beszélünk. Ez egyike azoknak a varázslatos képességeknek, amelyekkel rendelkezünk. Képesek vagyunk átadni a gondolatainkat egyik elméből a másikba. Természetesen nem csak egy nyelv létezik a világon. Jelenleg körülbelül hétezret beszélnek, de a múltban sokkal több létezett. A különböző nyelvek sok mindenben eltérnek egymástól. Más hangzásaik, más szavaik vannak. És ami fontos, nagyon különböző szerkezetűek.

Ez felveti a kérdést:

“A különböző nyelvek beszélői valóban másképp gondolkodnak? A nyelvek alakítják a gondolkodásunkat?”

Nos, az emberek már évezredek óta foglalkoznak ezzel a témával. Például Nagy Károly azt mondta: “Egy másik nyelvet birtokolni annyi, mint egy második lélekkel rendelkezni.”. Ez a kijelentés erős véleményt fejez ki a nyelvek erejéről. Ezzel szemben Shakespeare a rózsa szóról tett idézete: „Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” azt sugallja, hogy talán a nyelv nem is olyan fontos, nem változtatja meg a gondolkodásunkat.

Láthatjuk tehát, hogy az évezredekben sok ellentétes vélemény született a témáról, de nem sikerült egységes, tudományos bizonyítékot találni a feltevésre. Az elmúlt néhány évtizedben végzett kutatások viszont végre elkezdték megválaszolni ezt a kérdést. Szeretnénk most bemutatni nektek pár példát arra, hogy a #nyelvek hogyan befolyásolják a gondolkodásunkat.

Befolyásolja a tájékozódásunkat

Egy Cape York nyugati partján élő ausztrál őslakos közösség, a Kuuk Thaayorre tagjai nem használnak olyan szavakat, mint a „bal” és a „jobb”.  Ehelyett minden – tényleg minden – a kardinális irányok szerint történik. Mint észak, dél, kelet és nyugat. Kuuk Thaayorre-ban úgy köszönsz, hogy azt mondod: “Merre mész?”. A válasz pedig így hangzik: “Észak-északnyugatra, a messzi távolba. És te?” Szóval szó szerint nem tudsz túljutni a “hello”-n ezen a nyelven, ha nem tudod az irányt, amerre tartasz.

Kiderült, hogy az ilyen nyelveket beszélő emberek valójában jobban tájékozódnak, mint ahogyan azt korábban gondoltuk, hogy az emberek képesek lennének rá. Azt gondoltuk, hogy az ember, az emberi agy nem tud olyan jól tájékozódni, mint más élőlények, mert például “Nincs mágnes a csőrünkben vagy mágnes a pikkelyeinkben”. De kiderült, hogy nem, rengeteg ember van szerte a világon, akik figyelemre méltóan jól tájékozódnak, csak azért, mert rendelkeznek ezzel a nyelvi és kulturális gyakorlattal. Ez a példa azért olyan érdekes, mert megmutatja, hogy az agyunk mennyivel többre képes, mint gondolnánk. Gyakran azt, amiről azt gondoljuk, hogy lehetséges számunkra, csak az korlátozza, amihez hozzászoktunk. Pedig csak eszünkbe sem jutott, hogy megpróbáljuk.

Befolyásolja az időfelfogásunkat

A különböző nyelvek nem csak a teret, de az időt is máshogyan kezelik. Vegyünk például képeket egy személy életszakaszairól. Ha időrendbe kellene rendeznünk ezeket, mi mindannyian balról jobbra tennénk le a képeket az egyre idősödő személyről. Ha olyan nyelvet használsz, mint a héber vagy az arab, amely jobbról balra íródik, akkor ezeket a kártyákat az írásiránytól függően jobbról balra helyezheted el.

De hogy is tenne egy Kuuk Thaayorre? Hiszen ők nem használnak jobbra és balra írást. Nagyon érdekes, mert amikor dél felé fordulva ülnek a törzs tagjai, balról jobbra teszik le a képeket. Amikor észak felé ültek, akkor jobbról balra tették le a képeket. Kelet felé fordulva magukhoz közeledve helyezték el a képeket. Mire emlékeztethet ez a minta minket? A nap járására. A Kuuk Thaayorre keletről nyugatra értelmezi nem csak a teret, hanem az időt is.

Befolyásolja vizuális világunkat

A nyelvek abban is különböznek, hogy hogyan osztják fel a vizuális világot. Például a színek világát. A nyelvek különböznek abban, hogy hány színszavuk van, és hol húznak határt a színek között. Az orosz nyelvben például nincs egyetlen olyan szó sem a kékre, amely a színek teljes spektrumát lefedné, amit a magyar kéknek vagy az angol blue-nak nevez. Ehelyett van egy szó a világoskékre, a “goluboy” és egy másik a sötétkékre, a “siniy”.

Amikor az oroszul és az angolul beszélőket ugyanabban a kísérletekben teszteljük, azt találjuk, hogy az oroszul beszélők gyorsabban tesznek különbséget a színek között, amelyek számukra átlépik ezt a nyelvi határt. Ha megnézzük az ilyen típusú megkülönböztetést végző nyelveket beszélő emberek agyát, amikor a színeket világoskékről sötétkékre váltjuk, az oroszul beszélők agya meglepett reakciót ad. Érzékelik, hogy egy új kategóriába léptek a színek. Egy magyarul vagy angolul beszélő agya, aki mindegyiket kéknek nevezi, nem okoz ilyen meglepetést, mert számukra semmi sem változik kategorikusan.

Befolyásolja, hogy milyen tulajdonságokkal ruházzuk fel főneveinket

A nyelveknek mindenféle nyelvtani furcsaságaik is vannak. Sok nyelvnek van például nyelvtani neme. Ez azt jelenti, hogy minden főnév egyik vagy másik nembe tartozik, például a hímnem és a nőnem két nagyon népszerű nem. Nos, ezek a nemek nyelvenként nagyon eltérőek. Így például a Nap a németben nőnemű „die Sonne”, a spanyolban viszont hímnemű „el sol”. A Hold esetében pedig fordítva van.

Megkérdezhetnénk, hogy számít-e ez egyáltalán abban, hogy hogyan gondolnak a különböző nyelveken beszélők egy-egy főnévről. Nos, kiderült, hogy ez a helyzet. Tehát ha megkérjük a spanyol (el puente) és német (die Brücke) beszélőket, hogy írjanak le egy olyan dolgot, mint például egy híd, akkor a németek sztereotipikusan nőies jelzőket fognak használni, mint a szép, elegáns. A spanyolok pedig sztereotipikusan hímnemű mellékneveket fognak mondani, mint például erős.

Befolyásolja emlékezetünket

A nyelvek abban is különböznek, hogy hogyan írják le az eseményeket. Vegyünk például egy balesetet. Bár balesetről van szó, a magyarban normális lenne azt mondani: “Eltörte a vázát”. Még akkor is, ha az illetőnek nyilvánvalóan nem állt szándékában. Sőt, magyarul még azt is mondhatnánk, hogy “Eltörtem a karomat”. Sok nyelvben viszont nem használnánk ezt a szerkezetet, ha balesetről beszélünk. Sok nyelvben azt mondanánk: “Velem történt, hogy eltörött a karom ” vagy “A váza eltörte magát”. Náluk más lenne a szerkezet, ha balesetről lenne szó.

Kiderült, hogy ezek a mondatszerkezetek számítanak abban, hogy az emberek mire figyelnek és mire emlékeznek, amikor az eseményeket nézik. Tehát a magyarul beszélők, amikor balesetekről készült videókat néznek, emlékeznek arra, hogy ki tette a cselekvést, erre figyelnek. Más nyelvek beszélői, például a spanyolok, kevésbé emlékeznek arra, hogy ki tette, ha balesetről van szó, de arra már inkább emlékeznek, hogy baleset volt. Ők inkább emlékeznek a szándékra. Tehát annak ellenére, hogy két ember ugyanazt az eseményt nézi, mégis különböző dolgokra emlékeznek.

Egyre fogyatkozó nyelvdiverzitás

Példáink bemutatták, hogy a nyelv hogyan befolyásolja a gondolkodásunkat. Az a tény, hogy ennyi nyelvünk van, a hihetetlen nyelvi sokféleség ténye az emberi elme igazi zsenialitását bizonyítja. Sajnos ebből a nyelvi sokszínűségből riasztó ütemben veszítünk sokat. Egyes becslések szerint a ma létező nyelvek fele a következő száz évben eltűnik. Ez nagyon szomorú, mert az emberi elmével kapcsolatos tanulmányok nagy része angolul beszélő amerikai egyetemistákon alapul. Ez kizárja az emberek többségét és hihetetlenül szűkössé és elfogulttá teszi a tudományt.

Pár fontos gondolat

Ha elgondolkodunk azon, hogy máshol az emberek másképp gondolkodnak, mint mi, az lehetőséget ad arra is, hogy megkérdezzük: “Miért gondolkodom úgy, ahogyan gondolkodom?”. “Hogyan formált engem az a nyelv, amelyet beszélek?”

És ha a nyelv egy ilyen csodálatos, erőteljes eszköz a gondolatok létrehozására és terjesztésére, akkor ez megadja a hatalmat, hogy megkérdezd: “Milyen gondolatokat akarok létrehozni?

Veletek szeretnék nyelvet tanulni!

További izgalmas tartalmakért kövessetek be minket Facebookon, Instagramon és LinkedInen!

Forrás:

Professor Lera Boroditsky. (2022). How Language Shapes the Way We Think • Duocon 2022 [YouTube Video]. In YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=0TFNVP6r_-o

Ezek is érdekelhetnek

Nyelvtanulás az angolon túl. Interjú Szabó Krisztinával
Szabó Krisztivel a héten többek között arról beszélgettünk, hogy miért nem elég manapság angolul megtanulni. Mi motivált arra, hogy ne angolul vagy németül tanulj? Mikor középiskolába mentem épp egy olyan...
A nyelvek szeretete. Interjú Kovács Balázzsal.
A héten Kovács Balázzsal beszélgettünk a saját nyelvtanulási tapasztalatairól, a skandináv nyelvek szeretetéről és a tanítási módszereiről. Olvasd végig az interjút, mert a végén hasznos nyelvtanulási tippeket is szerezhetsz. Honnan...
Hogy tanít egy Neurolanguage Coach®? Interjú Dobrókáné Tóth Olgával
Ezen a héten Dobrókáné Tóth Olgával beszélgettünk, aki elmesélte miben is más egy Neurolanguage Coach®-csal tanulni egy átlagos – nem coaching szemléletű – tanár helyett. Mi is az, hogy nyelvi...